Selce

Fiumétól délkeletre, a Vinodoli-csatorna partján fekszik Selce, mely egészségturizmusáról híres.

Az első turisták az 1880-as években érkeztek ide, a helyi fürdő egyesület ekkor építette meg az első fa fürdőépületet. A 20. század elején számos villa épült, 1911-ben megalapították a szépítő egyesületet. A turizmus a ’60-as években lendült fel igazán.

A Slana-öbölben autós kemping is található.

A város nevezetességei közé tartozik a Szent Katalin-templom, amit 1888-ban historikus stílusban építettek. Márvány főoltárát Pietro Rizzi építette, oltárképét Giovanni Fumi festette. A szentély boltozatát Ferdinand Ludwig festette ki 1910-ben. Barokk ereklyetartóban őrzik Szent Katalin ereklyéjét. A templom alatt található a forrás, ahol egykor a helyi asszonyok mostak. A mellette levő falon mozaik látható, amely a selcei asszonyok népviseletét ábrázolja. A nyári hőség enyhítésére víztározó épült ide, amelyet a külső falon felirat hirdet. Eredetileg a templom szentélye volt a Szent József kápolna, az itáliai Jacopo Businello és Antonio Capovilla velencei stílusú alkotása. A Szent Katalin kápolna valószínűleg a román kor előttről származik. A 15. században felújították, 1498-ban szentelte fel újra Kristóf modrusi püspök.

A Szent Fábián és a Szent Sebestyén kápolna a 19. században épült a Bribirre vezető főút kereszteződésében neobarokk stílusban a járványok védőszentjének tiszteletére. A középkori Szent György kápolna legrégibb része valószínűleg 9-10. századi bizánci építésű, valószínűleg egy ókori katonai őrhely alapjain épült.  14 méter hosszú egyhajós épület félköríves apszissal. A 12. században homlokzatát és hátfalát felújították. A két világháború között a teljes kápolnát felújították, de a II. világháború alatt egy bombatámadás során megsérült. 1997-ben újjáépítették és újraszentelték.

Az utolsó selcei olajprés valószínűleg a 18. századból származik. Egy darabból faragott kőkerékből, egy kőedényből és több faedényből áll.